Varga Ádám
Díszlettervező: Varga-Járó Ilona, Szikszai Rémusz
Jelmeztervező: Papp Janó
Produkciós vezető: Kulcsár Viktória
A rendező munkatársa: Gyulay Eszter
Rendező: SZIKSZAI RÉMUSZ

A Zsámbéki Színházi Bázis támogatásával a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás előadása
A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.
„Látod ezután is
Jönnek őrültek és őrült helyzetek.
Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék
Latorságuk a latrok, tébolyuk
A tébolyultak – mert e nyomorult faj
Sajnos mindenre kényszeríthető.
Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer,
Míg főnököd van, van mentséged is.” – mondják a darabban. De valamennyien tudjuk, hogy minden mentség öncsalás…
Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. A keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig. Arról beszél milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mindezt ráadásul olyan történelmi személyek sorsában beszéli el, akik képesek voltak az áldozathozatalra, akár az önkéntes mártírhalálra is. A Caligula helytartója világunk valóságtartalmát boncolgatja. Arra keresi a választ, mikor, miért mondunk igazat. Mit gondolunk igaznak, bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy hazugság. Ez a gondolat az, amely a Caligula szobrát hozó és azt Jeruzsálemben felállítani akaró Petroniust is hosszasan kínozza: szabad-e a császár nyilvánvalóan őrült parancsát akár véráldozat árán végrehajtani, megmentve így az egész római birodalmat? Vagy hallgatva a lelkiismeretre, meg kell tagadni a parancsot, kockáztatva akár a római birodalom egységét is?
Székely János örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
Bemutató: 2011. július 8. (Szkéné Színház)
Az előadás hossza: 1 óra 20 perc (szünet nélkül)
A vendégelőadáshoz a Szkéné Színház ifjúsági és közösségi műhelye, a Rakpart3 foglalkozásokat kínál középiskolásoknak. A Szkéné Színház háromlépcsős színházpedagógiai programjának előkészítő foglalkozásain a drámapedagógia eszközeit használva rendszerbe szedik a diákok előzetes tudását; az előadást követő feldolgozó foglalkozáson értelmezik a színpadi jeleket, vitatkoznak, játszanak – elmélyítendő a látottakat. Az előkészítő az előadás megtekintése előtti egy héten belül, a feldolgozó foglalkozás az előadás megtekintése utáni egy hétben az iskolában, tanítási időben, előre egyeztetett időpontban valósul meg.
A darab a római birodalom kulisszái között vezet be minket egy szellemet felpezsdítő filozófiai vitába. A foglalkozások fókuszába az előadás központi problémáját is képező döntési kényszert helyezik. Hogyan dönthetünk felelősen, ha több irányban is elkötelezettek vagyunk? A fókusz-kérdést további témaként a hatalmi játszmák és a belső értékrend kialakítása, illetve megvédése egészíti ki.
A foglalkozás 14 éven felüli diákok számára vehető igénybe!
További információ, foglalkozásidőpont kérhető Szemerédi Fannitól a szemeredi.fanni@szkene.hu e-mail címen vagy a +36 20 458 9527-as számon.
A foglalkozások középiskolások számára ingyenesek, az előadásokra kedvezményes jegy váltható.
|
|
|
|
|
|
Fotók: Puskel Zsolt, a fotók jogdíjasok
- Lényege szerint – Markó Róbert, revizoronline.hu, 2011. július 14.
- Alattvalóság – Csáki Judit, Magyar Narancs, 2011. augusztus 25.
- Konstruált Isten – Koltai Tamás, Élet és Irodalom, 2011. július 15.
- Lehetetlen, de muszáj – Ugrai István, 7óra7.hu, 2011. július 8.
- Tigrisnevelgetők – Herczog Noémi, szinhaz.net, 2011. július 8.