
2015 januárjában a Radnóti Színház elindította komplex, háromlépcsős színházpedagógiai programját KULISSZA néven a középiskolás korosztály számára. A programban a diákok egy felkészítő foglalkozás után megtekintik az adott előadást, majd a feldolgozó foglalkozáson a látottakat játékos formában elemzik.
A Radnóti Színházban hiszünk abban, hogy a színházpedagógiai foglalkozások nem csupán a színház műfajának megszerettetését és a színházi nyelv, az előadás jobb megértését eredményezik, de a foglalkozásoknak önmagukban közösségépítő, önbizalom-növelő, készségfejlesztő hatásuk is van. Elősegítik a reflexív gondolkodást, fejlesztik az empátiakészséget, ösztönzik az önálló véleményalkotást. Eddigi tapasztalataink alapján a diákoknak fontos közösségi és kulturális élményt jelentenek az ilyen jellegű programok.

A jelentkező középiskolai osztályok az előadás megtekintése előtt részt vesznek egy előkészítő foglalkozáson, ahol a diákok Hárs Anna, a színház dramaturgja és Papp Dániel színész-drámapedagógus vezetésével dramatikus-játékos keretek között találkoznak az előadás alapkonfliktusát adó kérdésekkel, hogy ezáltal nyitottabbá és érzékenyebbé váljanak a darab problematikájára; az előadás után pedig egy levezető beszélgetésen a résztvevőkkel együtt elemzik a látottakat. A diákok ekkor nyíltan feltehetik a kérdéseiket és megfogalmazhatják kritikáikat, aggályaikat a látottakkal kapcsolatban. A foglalkozást vezető szakemberek mindkét esetben lehetőséget és segítséget adnak a fiataloknak, hogy különböző megoldásokat kínáljanak a probléma feloldására. A szituációs játékokban alkalmanként az előadásban szereplő színészek is részt vesznek.
A KULISSZÁT a 2015/2016-os évadban három előadáshoz ajánljuk:
2. Shakespeare Lear király című drámájához, amelyet Alföldi Róbert rendezésében mutattunk be 2015. október 4-én.
3. Gozzi Turandot című darabjához, amelyet Juronics Tamás rendezésében mutatunk be 2016. márciusában.
3. Előadás megtekintése – 110 perc
4. Utófoglalkozás (1-3 nappal az előadás után) – 45 perc
A foglalkozások helyszíne a Radnóti Színház próbaterme (1065, Budapest, Andrássy út 31.)
A foglalkozásokon való részvétel ingyenes, de feltétele az adott előadás megtekintése, amihez a színház kedvezményt biztosít. A programon minimum 10 fős csoportok vehetnek részt. Az érdeklődők a szervezes@radnotiszinhaz.hu címen tudnak a programról több információt kérni és jelentkezni.
AZ ELSŐ KULISSZA (Az Oresztészhez kapcsolódóan)
Elsőként a Marczibányi téri Kodály Zoltán Gimnázium tizedikes osztálya járt nálunk.
FELKÉSZÍTŐ FOGLALKOZÁS
A felkészítő program a színház próbatermében zajlik, ennek másfél órája alatt a diákok a démosz tagjaivá válnak – megidézve az ógörög társadalmi rendszert -, a koordinátorok pedig mint az ókori hitvilág emberarcú istenei irányítják őket. A diákokat emellett bevezetik az ógörög dráma hit- és erkölcsi világába, így könnyebbé válik számukra átérezni Oresztész helyzetét, akinek életét az isteni hatalom erőteljesen befolyásolja. Ez igen hasznos, hiszen napjaink vallási életére az e fajta aktív és közvetlen isteni befolyásban való hit már kevésbé jellemző.
A résztvevők a játékok alatt különféle bűnöket „követnek el”, majd a diákok egymásnak osztanak ki erényeket. Az a feladatuk, hogy az elnyert erények vagy büntetés által, a kreativitás, a művészet eszközeivel megszabaduljanak bűneiktől és tiszta lappal lépjenek ki az ajtón a foglalkozás végeztével. Előfordul, hogy kisebb csoportokban kell létrehozniuk állóképet vagy szobrot a testük felhasználásával, vagy haikut kell írniuk meghatározott témára. Fontos része a foglalkozásnak a csoportmunka, az együtt teljesített feladatok így csapatépítő jelleggel is bírnak.
“Az tetszett legjobban a foglalkozáson, amikor le lehetett adni a bűnöket érveléssel és kimagyarázással.”
“Jól éreztem magam a felkészítő foglalkozáson. Tetszett, hogy mindenről el tudtunk mondani a véleményünket, és nem volt olyan, hogy rosszat mondtunk volna. Az is nagyon jó volt, hogy megmutatták, hogy bármikor kaphatunk az élettől rosszat / bűnt.”
“Tetszettek a bűnkártyák, és a feloldozó feladat is. Jó volt, hogy egy álló képet kellett alkotni, vagy egy pár soros verset írni.”
Lényeges, hogy a foglalkozás végén mindenki a játék győzteseként, pozitív élménnyel távozzon. Nem versenyről van szó, ahol minél jobb eredményt kell elérni, a cél az együtt gondolkozás, amelybe a kísérő pedagógus is beszállhat.
FELDOLGOZÓ BESZÉLGETÉS
Az Oresztész izgalmas, sokrétű előadás összetett problémákkal és karakterekkel. Euripidész műve egy fiatal fiúról szól, aki kétségbeesetten, kusza érzelmi helyzetben keresi a megoldást egy megoldhatatlan helyzetre. Erősen terhelt családból származik, a külső világ elvárásainak is meg kell felelnie. Az istenekre és az emberekre nem számíthat, csak két szövetségese van: barátja és testvére. Horváth Csaba markáns rendezése sok tartalmi és formai kérdést vet föl. Csupa olyan kérdést, aminek mentén közelebb kerülhetünk a világirodalom egyik legmodernebb klasszikusához és a színház mibenlétéhez.
Ki van cipőben és ki nincs? Miért olyan ugribugri Apollón? Milyen viszonyban van egymással Élektra és Püladész? Ez most happy end vagy pont hogy nem? A levezető beszélgetéssel nem az a célunk, hogy minden kérdést megválaszoljunk, hanem hogy közösen gondolkodjunk, együtt találjuk meg a válaszokat.
“A beszélgetés elképesztő hasznos volt, minden űrt betöltött, ami a színházban keletkezett.”
“A feldolgozó beszélgetés azért volt jó, mert az erős képekben gazdag, néhol sokkoló darabot kicsit átformálta és lelkileg is megérthetővé tette a számomra.”
