Széplaki Nóra | műhelyvezető

Hogyan kerültél a RIM-be?
Még azelőtt, hogy egyáltalán hallottam volna a fogalmat, hogy „drámainstruktor”, rendezőasszisztens képzésre jártam a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Onnan gyakornokként a Radnótiba kerültem 19 évesen, és itt ragadtam (vagy ha nagyon szentimentális akarnék lenni: szerelmes lettem). Itt tanultam meg, milyen egy színház működése és kezdtem rájönni, hogy mi az, ami ebből engem érdekel. Mikor már színházi nevelést is elkezdtem tanulni az egyetemen, fel-feljártam Bálint Andráshoz – az akkori igazgatóhoz – és minduntalan meg akartam győzni, hogy indítsunk el valamiféle kísérleti műhelyt a Radnótiban is. Aztán ő egyszer csak erre igent mondott és ez lett belőle. Ennek idestova 4 éve.

Mit jelent számodra a RIM? Hogy van jelen az életedben a RIM-en belüli munka?
Ez évről évre változik. Amikor kezdtük, 21 éves voltam és volt olyan diákom, aki velem egykorú volt. Az első két évben számomra inkább munkatársi, mintsem tanár-diák viszony jellemezte a csoportjaink működését. Nem véletlen, hogy van olyan az első csoportunkból, akivel a mai napig együtt dolgozunk.
Mára az otthon szó jut róla eszembe. Van 240 „gyerekem”, és nagyon nehéz mindre egyszerre figyelni, de amikor valakivel „gond van”, megáll az élet és minden arról szól, hogy ő rendben legyen. Pszichológus, szakácsnő, tornatanár, takarító, érettségi felkészítő, szerelemdoktor, divattanácsadó… Ki gondolta volna 2015-ben, hogy ennyi minden van a drámainsturktor szó mögött.

Szerinted milyen hatással vannak a résztvevőkre az ehhez hasonló programok?
A RIM-eseken látom a változást: ki mernek állni a saját véleményükért, de meg is tanulják azt megfogalmazni. Hogy nem imádják a színészeket csak azért, mert színpadon állnak, hanem megkeresik az embert a szerep mögött. Hogy elkezdenek gondolkozni a saját életükről, a felelősségükről, az értékeikről. De legfőképpen, kapnak egy olyan csoportot, ami támogat, fejleszt és amibe bármikor vissza lehet hátrálni, ha nagy és félelmetes lenne a világ odakint.

Kis asszociációs játék: Mi jut eszedbe arról elsőre, hogy Radnóti Színház?
A 19 éves kamaszlány rácsodálkozása a világra. Hogy nem tilos felmenni a színpadra, kopogás nélkül is be lehet huppanni a művészeti titkárságra és az, hogy nem tudtam még akkora őrültséget kitalálni az elmúlt 6 évben, amit ne valósíthattam volna meg.

Milyen színű sapkát adnál egy mókusra?
Sajnos lopott a válasz, de imádom: összebarátkoznék a mókussal és megkérdezném, ő milyet szeretne hordani.
(Ez egyébként az én védjegyem és minden kisrimes túlesik rajta az első foglalkozásán. Valószínűleg ekkor tevődik fel bennük először a kérdés, hogy tejóéghovajöttem).

 

Szendrey Gitta | drámainstruktor

Hogyan kerültél a RIM-be?
A RIM-et születésétől kezdve figyelemmel kísértem: Nórival osztálytársak voltunk az egyetemen. Az első igazi foglalkozás-élményeimet is RIM-es diákokkal éltem meg. Velük próbáltam ki életem első egytanáros drámaóráját, ami meghatározó élmény volt a pályám során. Az egyetem elvégzése után egy évadot a Katona József Színházban töltöttem, de ez idő alatt is dolgoztunk együtt. Aztán 2018 májusában úgy döntöttem, „papíron” is csatlakozom a RIM családhoz.

Mit jelent számodra a RIM? Hogy van jelen az életedben a RIM-en belüli munka?
Számomra a RIM a mindennapokat jelenti. Olyan, mint egy gyerek, akiről gondoskodom, akiért felelősséget vállalok, akire a figyelmem és az energiám nagy részét fordítom. A RIM számomra a fejlődés, a motiváció, emberileg és szakmailag is rengeteget ad. Jó érzés látni, ahogy a diákjaim hétről hétre fejlődnek, megnyílnak önmaguk és a világ felé. Nem csak én adok nekik, vissza is legalább annyit kapok tőlük: minden alkalommal tanítanak nekem valamit. A legőszintébb visszajelzéseket is tőlük kapom, nélkülük nem lennék az, aki vagyok.

Szerinted milyen hatással vannak a résztvevőkre az ehhez hasonló programok?
Azt gondolom, hogy a színházi nevelésnek a lehető legtöbb helyre és a lehető legtöbb emberhez el kell jutnia. A színházi nevelés a jövő: rengeteg lehetőség rejlik benne és egyre nagyobb rá az igény. Fontosnak tartom, hogy a diákok valódi figyelmet kapjanak, hogy legyen egy biztonságos közeg, ahol megfogalmazhatják a véleményüket, kérdéseiket. Erre sajnos kevés lehetőségük van. A foglalkozások során pedig megtanulnak csoportban dolgozni, megtanulják megfogalmazni a véleményüket és rengeteg önbizalmat is kapnak egymástól.
Ami pedig a felnőtt korosztályt illeti: csodálatos látni, amikor felszabadulnak és kikapcsolnak a mindennapok mókuskerekéből. Ezek pótolhatatlan pillanatok. Azt pedig, hogy mindezt az én munkám teszi lehetővé, nem cserélném el semmire.

Kis asszociációs játék: Mi jut eszedbe arról elsőre, hogy Radnóti Színház?
Egy sziget, ahol bátran próbálgathatom a szárnyaimat, mert mindig lesz mögöttem egy csapat, akik támogatnak és szólnak, ha rossz felé repülök.

Milyen színű sapkát adnál egy mókusra?
Egy bordó svájci sapkát, mert jól néz ki.

 

Gaál Anna | gyakornok

Hogyan kerültél a RIM-be?
Ez leginkább talán a klasszikus kerestem és találtam esete. Volt bennem valami hiányérzet, ezért nekiindultam. Persze találhattam volna valami mást is, de nagyon hálás vagyo, hogy a jelentkezési határidő vége előtt pár nappal megláttam, hogy indul egyetemista csoport a RIM-ben. Létezik ilyen? Ki olyan elvetemült, hogy egyetemistákkal szeretne foglalkozni, ráadásul heti rendszerességgel? Aztán elkezdtem járni a csoportba, és létezik, létezünk.

Mit jelent számodra a RIM? Hogy van jelen az életedben a RIM-en belüli munka?
Ez most egy érdekes helyzet számomra, mert egyszerre vagyok gyakornok és az egyetemista csoport tagja. A munka része egyelőre nagyon sok új embert, sok ismeretlen helyzetet, folyamatos kihívást jelent. Még csak most kezdtem, igyekszem felvenni a fonalat, és nagyon inspiráló az egész. Tetszik.

Szerinted milyen hatással vannak a résztvevőkre az ehhez hasonló programok?
Közösséget adnak, ami független az élet minden más területétől, ami kívül marad a munkától, iskolától, rohanástól. A játékok segítenek átjutni a holtponton, ha esetleg éppen semennyire nem érzed magad kreatívnak vagy egyáltalán gondolkodó embernek. Aztán rájössz, hogy azért megy ez. A kulisszajárások csökkentik a nézőtér-színpad távolságot, azt is nagyon szeretem, amikor a csoport együtt néz meg egy előadást, meg az azt követő „gondolatpiacozást”, a különböző nézőpontok nagyon sokat tesznek hozzá az értelmezéshez.

Kis asszociációs játék: Mi jut eszedbe arról elsőre, hogy Radnóti Színház?
Lehet kettő? Kuckó. És piros-szürke.

Milyen színű sapkát adnál egy mókusra?
Smaragdzöldet, harmonizálna a vörösesbarna bundájával. De azért nem kötelezném rá, hogy mindig viselnie kelljen.

 

Lévai Barbara | gyakornok

Hogyan kerültél a RIM-be?

Érkezett egy e-mail a postafiókomba, amiben gyakornoki pozíciót ajánlott a gólyatáboros csoportvezetőm a Drámainstruktor osztálynak, én meg jelentkeztem.

Mit jelent számodra a RIM? Hogy van jelen az életedben a RIM-en belüli munka?
Ez egy remek lehetőség az egyéni fejlődésen túl arra, hogy egy csapatként hozzunk létre olyan foglalkozásokat diákoknak, amelyekkel hozzá tudunk tenni az egyéni emberi fejlődésükhöz, világképükhöz.

Szerinted milyen hatással vannak a résztvevőkre az ehhez hasonló programok?
Ha csak azt veszem figyelembe, hogy egyre több pedagógus érdeklődik a programok iránt, és évről évre hűek a műhelybe visszajáró tanárok, akkor bátran kijelenthetem, hogy ez egy jó együttműködés a színházak és az iskolák között. Akkor vagyunk igazán produktív hatással egymásra, ha folyamatosan kommunikálunk arról, hogy miként tudjuk egymást kiegészíteni. Úgy érzem ez sikerül.

Kis asszociációs játék: Mi jut eszedbe arról elsőre, hogy Radnóti Színház?
Nagymező és Andrássy sarok.

Milyen színű sapkát adnál egy mókusra?
Fekete, The Blues Brothers, kalapot. Mert egy kalap mindig változtat, kiemel, akár öltözködésben, bűvészetben, művészetben, egy csoportban, bárhol-bármikor.

 

Mlynarik Júlia – gyakornok

Hogyan kerültél a RIM-be?
A műsort nézegettem a Radnóti honlapján, akkor láttam meg a hírt, hogy ifjúsági program indul. Kitöltöttem a jelentkezési lapot, és izgalommal vártam a választ. Aztán egyszer csak október környékén már a Próbateremben játszottunk, beszélgettünk a csoportunkkal, és éreztem, hogy minden héten a pénteki RIM-et fogom várni.

Mit jelent számodra a RIM? Hogy van jelen az életedben a RIM-en belüli munka?
RIMdiákként a program azt jelentette számomra, hogy egy nagyon jó csapat tagja vagyok, hogy kilépek a konfortzónámból, változom, hogy megismerem a színházat, hogy együtt játszunk, nevetünk, vitázunk, alkotunk.
Csoportvezetőként a RIM pedig számomra kibővült azzal, hogy felelősséget, kötődést is jelent. Ráadásul mivel az egyetemen is ezt tanulom, nagy lehetőséget ad, hogy kipróbáljam, hogyan működöm ilyen helyzetekben.

Szerinted milyen hatással vannak a résztvevőkre az ehhez haosnló programok?
Az a legjobb ezekben a programokban, hogy valamilyen titkos oknál fogva mindig úgy működnek, hogy olyan hatással vannak a résztvevőkre vagy akár egész csoportokra, amelyekre a legnagyobb szükségük van. Ezt még a saját élményeim, de csoportvezetői szempontból is próbálom megfejteni, hogyan alakul ki – talán egyszer majd arra jutok, hogy milyen szép, mert nem lehet rájönni.

Kis asszociációs játék: Mi jut eszedbe arról elsőre, hogy Radnóti Színház?
Az élénk- és a mélypiros – szóval a nézőtéri székek, a Radnóti-logó, a portán világító ELŐADÁS/PRÓBA felirat, a próbatermi párnák, a legördülő függöny és folytatódhatna a sor…

Milyen színű sapkát adnál egy mókusra?
Szürkemókusra egy piros svájci sapkát, vörös mókusra fekete svájci sapkát.

 

Vincze Petra | gyakornok

Hogyan kerültél a RIMbe?
Hirtelen felindulásból. De azért a szerencsének is köze volt hozzá. Kb. négy éve úgy éreztem, hogy szükségem lenne egy olyan közösségre, ahol új emberekkel találkozhatok és azt érezhetném hogy tartozok valahová. Erre egyszer csak szembe jött velem a RIM plakátja és még aznap este elküldtem a jelentkezést. Hát így.

Mit jelent számodra a RIM? Hogy van jelen az életedben a RIM-en belüli munka?
Egy tábortűz, amihez mindig le tudok ülni, ha éppen nagyon hideg van. Jó, lehet, nem ez a legpontosabb megfogalmazás erre. Nekem ez a program segített, hogy jobban megértsem, hogyan is működöm és megismerjem magam. Enélkül most egy elveszett kamasz lennék és nem tartanék ott, ahol.
Csoportvezetőként és gyakornokként egy egészen új felelősségérzetet tapasztalhattam meg, felelősek vagyunk kis- és nagy kamaszokért, olykor felnőttekért is. Hogy élményt teremtsünk nekik, egy olyat, ami nem csak, segít, de rendkívül szórakoztató is tud lenni. A hétköznapjaimban egészen intenzíven jelen van, hiszen van olyan, hogy egy foglalkozás vagy workshop megtervezése több napot vesz igénybe.

Szerinted milyen hatással vannak a résztvevőkre az ehhez hasonló programok?
Szerintem a mi korosztályunknak szüksége van legalább egy közösségre, ahol teljesen otthon érezheti magát és biztonságos keretek között tudja felfedezni a személyiségének különböző rétegeit. Ennek a színházi nevelési programok pont ebben segítenek. Megpróbálnak egy olyan közeget létrehozni a színház segítségével, ahol ezek a rétegek könnyebben előtörhetnek és segítenek ezeknek a megértésében is.


Kis asszociációs játék: Mi jut eszedbe arról elsőre, hogy Radnóti Színház?
Vannak azok a régi fa babaházak, amik több emeletesek, sok pici szoba van bennük és az egyik faluk hiányzik, és minden féle kis bútorral meg bábuval lehet berendezni őket. Na, valamiért nekem ez jut eszembe róla.

Milyen színű sapkát adnál egy mókusra?
Egy rikító sárga munkavédelmi sisakot. Egy ilyen sisak bármikor jól jöhet. Ajánlom mindenki figyelmébe.