Shakespeare
Téli rege
Legutóbbi előadás:
május 26. péntek, 19:00
Fordította: Szabó T. Anna
Leontes, Szicília királya Pál András
Hermione, Leontes felesége Martinovics Dorina
Mamillius, a kisfiukMurányi Amadé
Nyáry Brúnó
Camillo, szicíliai nemesúr László Zsolt
Antigonus, szicíliai nemesúr Gazsó György
Dion, szicíliai nemesúr Gyabronka József
Cleomenes, szicíliai nemesúr Vilmányi Benett eh.
Polixenes, Bohémia (Csehország) királya Rusznák András
Florizel, a fia Olasz Renátó eh.
Öreg pásztor, akit Perdita atyjának hisznek Schneider Zoltán
Bohumil, a fia Figeczky Bence eh.
Lopacseh, csavargó Dénes Viktor
Perdita, Leontes és Hermione leánya Sodró Eliza
Paulina, Antigonus felesége Kováts Adél
Emília, Hermione udvarhölgye Lovas Rozi
Boženka, bohémiai parasztlány Mészöly Anna eh.
 Valamint: Feicht Zoltán, Mészáros Gergely, Hajdú Ádám, Komjáti Áron / Tóth István, Bukovinszki Balázs / Rácz Dániel, Kecskés Mihály, Schór Ádám

DRAMATURG: Morcsányi Géza
JELMEZTERVEZŐ: Benedek Mari
JÁTÉKTÉR: Valló Péter
LÁTVÁNY: Pater Sparrow
VILÁGÍTÁS: BAUMGARTNER SÁNDOR
ZENE: Melis László
KOREOGRÁFUS: Hód Adrienn
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: Őri Rózsa, Ari Zsófi
RENDEZŐ: VALLÓ PÉTER
 
 
 
 
telirege

Mint a mesében – olyan boldogságban és békében él együtt egy család ebben a történetben – férj, feleség és a kisfiuk. Ám elég egyetlen félresikerült pillanat, hogy a boldogság hirtelen a visszájára forduljon, és a vak indulatok vegyék át az uralmat… Egy különleges történet – nevezzük mesének –, boldogságból, féltékenységből, paranoiából és megbocsátásból összeszőve. Át téren és időn, bumfordi vaskos komédián és szívbemarkoló drámai konfliktusokon, át reményen és megadáson – egy talán sosem volt emberi és isteni feloldozás felé. És mindeközben hol Szicíliában, hol Bohémiában – cseh fúvószene egyáltalán nem andalító dallamára hull a hó. Hiszen ez egy TÉLI REGE.

A Téli regét Shakespeare késői művei között tartják számon: a keletkezését az irodalomtörténészek 1610-1611-re teszik. Fő forrása Robert Greene prózában írt pásztorjátéka, a Pandosto, vagy az Idő diadala. Műfaja és hangvétele vitatott, ezért Shakespeare színművei közé sorolják. Victor Hugo azt mondta róla, hogy „ez a szerző legkomolyabb és legmélyebb értelmű műve”. Számos híres rendező feldolgozta, Peter Brooktól Sam Mendesig. Ingmar Bergman a cselekményt egy 19. századi svéd vidéki udvarházba helyezte, ahol a darabot egy hosszú téli estén a polgári közönség vacsora utáni szórakoztatásául adták elő. Többször megfilmesítették, feldolgozták balettváltozatban, Goldmark Károly pedig operát írt belőle, amit 1908-ban mutattak be.

„A Téli rege nem kisebb kihívás elé állít minket, mint hogy megragadjuk magát az Időt, és megmutassuk teljes valójában – hadd lássák a nézők, hogy milyen is! Lassú és gyors, gonosz és jóságos, pusztító és teremtő. Ahogy telnek az évek, az ember észreveszi magán, hogy az Idő egyre fontosabb szerepet játszik az életében, és nemcsak az elmúlás, hanem a visszafordíthatatlanság, a megismételhetetlenség, a jóvátehetetlenség értelmében is. Persze Shakespeare, az emberi história egyik legnagyobb drámaköltője ezekre a gyászos képzetekre mégiscsak talál felemelő, vigasztaló válaszokat. Hiszen mire való a fantázia? A Téli rege színrevitelének a legnagyobb tétje, hogy mindezt egyszerre meg tudjuk mutatni.” (Valló Péter)

Az előadásban néhány soros idézetek hangzanak el más Shakespeare-művekből – Ahogy tetszik, Troilus és Cressida, Pericles.

Bemutató: 2017. március 5.
Előadás vége: 22.00 (egy szünettel)

téli rege_1024_715