Egyetért azokkal a kollégákkal, akik szerint ma nem könnyű egy színésznek?
Azt tapasztalom, hogy a közönség ma is nagyon kíváncsi a színházra. Bár halljuk sokfelől, hogy fogytán vannak a nézők, mi itt a Radnóti Színházban ezt nem nagyon érzékeljük. Hála istennek, mi ritkán látunk üres helyeket a nézőtéren.
A Radnóti kicsi színház, kis társulattal, 228 fős nézőtérrel. Kis színházban máshogy kell teljesíteni?
Én itt is megpróbálok mindent beleadni. Bár kétségtelen, hogy amikor idekerültem, az akkori igazgató, Bálint András többször rám szólt: nem kell ennyire üvöltözni, ez egy kis színház, lehet hallani. Kisszínpadon jobban le lehet bukni, nem lehet elmismásolni az érzéseket. Annyira közel van a néző, hogy rajtakap minket, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy kell.
De felismerik még a színészeket az utcán?
Az idősebb kollégák azt mesélték, hogy a rendszerváltás előtt talán egyszerűbb volt a helyzet. Akkor még nem voltak napi sorozatok bulvárműsorok, bulvárújságok, valóságshow-k. Délelőtt elmentek próbára, utána rádió, szinkron, este előadás, éjjel forgatás. Ugyanazt a színészt látta, hallotta az ember tévében, rádióban, színpadon. De azért velem is előfordult, hogy megszólítottak. Például A Főfőnök című előadásban, Anger Zsolt rendezésében, izlandi halandzsanyelven beszéltem és az utcán rákérdeztek, hogy tényleg beszélem-e a nyelvet. Nekem elég az a szeretet, amit a színházban kapok a nézőtérről. Hála Istennek, az internettől távol állok, ott nem találnak meg. Így, aki találkozni akar velem, kénytelen eljönni a színházba, nem ússza meg.
Ahhoz képest közönségszavazattal nyerte el a Kaszás Attila-díjat.
Meg sem fordult a fejemben, hogy a három jelölt közül rám voksolnak a legtöbben. Ezt az elismerést én szeretetdíjnak neveztem el, hiszen azok szavaznak az emberre, akik szeretik: a közönségen kívül barátok, rokonok, ismerősök.
Mit gondol, mely alakításai miatt szerették meg?
Spiró György PRAH című darabjában, Valló Péter rendezésében, Börcsök Enikővel játszottam. Vagy meg kell említenem A kriplit, Gothár Péter rendezésében, ott minden zseniálisan összejött. Kulka Jánossal, Csomós Marival játszottam. Csehov Cseresznyéskertjét is ide sorolnám, Lopahint játszottam. De nem tudnék olyat mondani az életemből, ami szörnyű előadás lett volna, mindegyiket szertettem. Én a kicsi szerepet is szeretem, azokból is lehet tanulni, az is tud hálás lenni, abban is lehet lubickolni.
Korábban nyilatkozta, egyszer majd Cyranót szívesen eljátszaná. Miért pont ez a szerepálma?
Amikor felvetettem ezt Bálint Andrásnak itt a Radnótiban, azt mondta, akkor menjek nagyobb színházba eljátszani. Pedig nekem konkrét ötletem van, hogyan lehet ezt kis színházban színre vinni. Nagy darab ember vagyok, nagy romantikus lélekkel. A “zord külső” érző lelket takar, ezért érzem közel magamhoz Cyranót.
Megkezdődött a színházi évad. Ősztől milyen szerepek várják?
Ifjabb Vidnyánszky Attilával most próbáljuk az Iván, a rettenet, Bulgakov színdarabját, melyet Vecsei H. Miklós írt át, Alföldi Róbert rendezi majd a libanoni születésű, kanadai szerző, Wajdi Mouawad Futótűz című darabját, Valló Péterrel dolgozom majd Shakespeare Téli rege című darabjában, valamint többek között továbbra is játszom Mitchet Tennessee Williams Vágyvillamos című darabjában Zsótér Sándor rendezésében, Shakespeare Lear királyában Gloucester grófot, Alföldi Róbert rendezésében és Johant Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című darabjában, melyet Bálint András rendezett.
Heti Válasz – Halász Csilla – 2016. szeptember 1.