Homonnai Katalin
Kelemen Kristóf
Kristóf Márton
Pálinkás Bence György
Zene: Kristóf Márton
Rendezőasszisztens: Totobé Anita
Szervezés: Szinai Eszter
Produkciós vezető: Böröcz Judit
Díszletgyártás: Balázsi Dániel, Hegedűs Fanni
Technikai munkatárs: Major Mátyás
Rendező, koncepció: KELEMEN KRISTÓF, PÁLINKÁS BENCE GYÖRGY
Vendégjátékok:
2019 – Fabrica De Pensule, Kolozsvár
2019 – Palm Off Fest, Prága
2019 – Spielart Festival, München
2019 – Rehearsal For Truth Festival, New York – lecture-performance az előadásról
2019 – Unfuck My Future Festival, Mousonturm, Frankfurt
2019 – BOZAR, Brüsszel
2018 – Nyitrai Színházi Fesztivál
2018 – Theaterfestival Basel
2018 – Thealter Fesztivál Szeged
2018 – Bánkitó Fesztivál
2018 – OFF Europa Festival, Lipcse, Drezda, Chemnitz
2018 – DESZKA Fesztivál, Debrecen
2017 – dunaPart4 Platform, Budapest
hungarianacacia.tumblr.com
facebook.com/hungarianacacia
2014-ben egy EU-rendelet felbolygatta a hazai politikai életet, és pár hónapig minden politikus egy fával volt elfoglalva: az akácfával.
Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész közös produkciója a Magyar akác, amelyben bemutatják, hogyan vált az Amerikából betelepített akácfa magyar nemzeti- és politikai szimbólummá. Ebből kiindulva az alkotók életre hívtak egy mozgalmat, amelynek tevékenységét ugyancsak bemutatják az előadásban. A mozgalom tagjai szimbolikus politikai helyszínekre látogattak el, akácfaültetési akciókkal népszerűsítettek egy új, liberális, befogadó közösségeszményt, és igyekeztek az akácfát a saját elképzeléseiknek megfelelően beleírni a történelmi múltba. A kérdés: szárba szöknek-e mozgalmuk magjai, és vannak-e olyan szívósak, mint az alföldi pusztában és a letarolt bányavidékeken is életben maradó akácfák. A darab terét egy kertinstalláció teszi igazán autentikussá, alföldi homokkal, erdei avarral, bányafölddel és egy csoport magyar akáccal.
“A darab megértéséhez nem szükségesek különleges botanikai ismeretek; a mű ökológiai kérdésekben sem foglal állást. Annál élesebben világít rá viszont arra, hogy a különböző ideológiák, akár a tudományos megállapításokból is gondosan (értsd szelektíven) szemezgetve, hogyan használják fel az akácfát saját nézeteik igazolására vagy egyéni érdekeik érvényesítésére.” (Gosztola Kitti, Artmagazin)
“Úgy érzem, mintha a Tanú című film 21. századi remake-jéből látnék jeleneteket elborult mai arcok tolmácsolásában, amiben a narancsot leváltotta az akác, ami egy kicsit szúrós, kicsit amerikai, de azért a miénk.” (Pótszékfoglaló)
„… a Magyar akác a 4. dunaPart legfurfangosabb, legszellemesebb, legköltőibb, ugyanakkor metszően politikus produkciója.” (Esther Slevogt, nachtkritik.de)
Az előadás elnyerte a 2018-as szegedi Thealter Fesztivál kritikusdíját.
Külön köszönet/Special thanks: Külön köszönet: BARNA Orsolya, Seth COLEMAN, CSÁNYi Krisztina, EREDICS Lilla, GAZSÓ György, GOSZTOLA Kitti, LOVAS Dániel, NAGYPÁL Gábor, PÁL András, REGÉNYI Júlia, SEMSEI Balázs (Norwell//Farbwechsel Records), SIPOS György, SZIRTES Attila, TARR Judit, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Sonidus Archívum, KARÁCSONY Lázár Pika, SZŐCS Gábor Mojszi, Off Europa Festival, Süvöltő Együttes
Támogatók: Műhely Alapítvány, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma
A Műhely Alapítvány a LABO programsorozat keretében vett részt a produkció létrejöttében.
Bemutató: 2017. május 24.
Az előadás hossza 70 perc (szünet nélkül)
Fotók: Csányi Krisztina, a fotók jogdíjasak
- Jászay Tamás: Nagyon tág horizonton lehet a színházról gondolkodni – interjú Kelemen Kristóffal(szinhaz.org, 2019. szeptember 23.)