Dramaturg: Kelemen Kristóf
Látvány: Márkus Sándor
Súgó, a rendező munkatársa: Hatvani Monika
Rendező: SZILÁGYI BÁLINT
Az előadás nézőterének kialakítása miatt a későn érkező nézőinket nem tudjuk beengedni.
„Képzeld el, hogy hatezerszer dobsz újra a dobókockával.”
A legenda szerint Alfred Hitchcock egyszer az éjszaka közepén izgatottan felkelt és lejegyzett egy zseniálisnak érzett filmötletet, majd reggel a következőt olvasta vissza: „Egy fiú találkozik egy lánnyal.”. Bár Hitchcock nem készített belőle filmet, ez az egyszerű, mégis végtelen lehetőséget felkínáló alaphelyzet számos művészt megihletett már, többek között a sikeres, kortárs angol drámaírót, Nick Payne-t, aki Csillagképek című darabjában valóban a végtelen lehetőségek halmazát próbálta megragadni.
Egy fiú találkozik egy lánnyal. A grillpartin, a tánciskolában, a lány lakásán, amikor az egyik bevallja, hogy félrelépett, vagy amikor a férfi megkéri a lány kezét. Egyszer így, egyszer úgy. Különböző felállásokban. Humoros, megérintő, drámai pillanatokat látunk, majd mintha visszatekernénk egy videókazettát, ugyanazt megnézhetjük még egyszer, apró eltérésekkel – amelyek viszont gyökeresen más kifutást eredményeznek. Roland és Marianne megismerkednek, szerelmesek, ugratják egymást, veszekednek, unatkoznak, bizonytalanok a másikban, támaszt nyújtanak, kérdeznek, válaszolnak. A lány fizikus, a fiú méhész, és mindketten a saját szakmájukon keresztül próbálják magyarázni a világot. Így a lány: a fizika törvényei szerint, ha van szabad választás, akkor minden kimenetel létezik egy-egy másik univerzumban. De vajon mekkora szabadságot kapunk, ha a halállal, az elmúlással kerülünk szembe?
Nick Payne díjazott darabjának, a Csillagképeknek az ősbemutatója 2012 januárjában volt Londonban, a Royal Court Theatre-ben, majd pár évvel később a Broadway-on is bemutatták, ezúttal két világsztár, Ruth Wilson és Jake Gyllenhaal főszereplésével. A premierek száma azóta is gyarapszik, a darabot egyre több színházban, más-más nyelveken, a világ különböző pontjain tűzik műsorra. Magyarországon a Radnóti Színházban láthatja először a közönség, Hárs Anna fordításában és Szilágyi Bálint rendezésében, két sikeres, fiatal színész, Lovas Rozi és Brasch Bence jutalomjátékaként.
Előadásunk a Radnóti Tesla Laborban látható.
Bemutató: 2019. október 20. vasárnap
Utolsó előadás: 2021. november 10. szerda
Előadás vége: kb. 20.30 (szünet nélkül)
A Radnóti Színház bemutatója a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjában valósult meg.
Lovas Rozi és Brasch Bence
Fotók: Éder Vera, a fotók jogdíjasak
plakát: Tóth Andrej
- Kis Petronella: A kozmosz töredezettsége (apokrifonline.com, 2020. január 30.)
- Muntag Vince: Személyközi konstellációk (revizoronline.com, 2020. január 7.)
- Szekeres Szabolcs: Jelenetek egy szerelemből (Dionüszösz Magazin, 2019. november 4.)
- Szentkuty Nikolett, Tompa Diána: “Szabad akarat, szerelem és méz” – interjú Lovas Rozival (Kultúrpart | Trend FM, 2019. november 1.)
- Csatádi Gábor: “Ahhoz, hogy a szerelmet “unni” tudd, ahhoz valószínűleg az kell, hogy a saját életedet is unjad” – interjú Lovas Rozival és Szilágyi Bálinttal (potszekfoglalo.hu, 2019. november 1.)
- Győri-Drahos Martin: Mézédes húrelmélet (potszekfoglalo.hu, 2019. október 29.)
- Malik Andrea: “Ez az előadás a szeretet nyelvén született meg bennünk” – interjú Lovas Rozival és Brasch Bencével (2019. október 18.)
- Fehér Anna: Csillagképek – interjú Szilágyi Bálinttal (2019. október 18.)
- Cafe Budapest: Kapszulainterjú Lovas Rozival (2019. október 18.)
- Kult30: Csillagképek- interjú Lovas Rozival és Brasch Bencével (M5|Kult30, 2019. október 17.)