Lev Birinszkij
Bolondok tánca
Következő előadás:
február 16. vasárnap, 19:00
Iván Habarovics, kormányzó László Zsolt
Jelizaveta, a felesége Tóth Ildikó
Kolja, a kormányzó fia | Izidor, Goldmann fia Szirony Kornél e.h.
Kozakov, forradalmár Simon Zoltán
Malahov, forradalmár | Davidov, hivatalnok | Rendőr Fehér László
Alexis, forradalmár Juhász Tibor e.h.
Lenszkij, forradalmár Schneider Zoltán
Pavlova, forradalmár | Lapkinné, Jelizaveta húga Sipos Vera
Mása, forradalmár Sodró Eliza
Goldmann, zsidó kereskedő Pál András
Nyikita, öreg paraszt | Dernov, tábornok Gazsó György
Amfissza, szolgáló | Katyerina, szolgáló Kozma Veronika e.h.
Balukina, hivatalnoknő Martin Márta

Zenész: Móser Ádám | Wagner-Puskás Péter


Dramaturg: Hárs Anna
Dramaturg-gyakornok: Simon Júlia Annamária
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Ignjatovic Kristina
Zeneszerző: Cári Tibor
Korrepetitor: Termes Rita
Koreográfia: Widder Kristóf
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Ari Zsófi

Rendező: SEBESTYÉN ABA

Fordította: Györffy Miklós

Lev Birinszkij dráma- és forgatókönyvíró feltehetően 1884-ben született a Kijevi Kormányzóság területén, Bukovinában nőtt fel, ahonnan előbb Németországba, majd 1927-ben az Egyesült Államokba emigrált. A tízes években népszerű szerzőnek számított a Monarchiában, ehhez képest meglepően keveset tudunk róla, inkább ellentmondásos pletykák és legendák maradtak fenn vele kapcsolatban. Németországban kezdett forgatókönyveket írni a húszas években, legalább tíz amerikai film kötődik a nevéhez, darabjait játszották a Broadwayn. Élete utolsó hét évéről semmit sem tudunk, vélhetően elszegényedve, magányosan halt meg 1951-ben New Yorkban.

Bolondok tánca (Narrentanz) című szellemes társadalmi szatírájának világpremierjét 1912. szeptember 28-án tartották egyszerre tíz színházban: Berlinben, Prágában, Bécsben, Münchenben, Drezdában, Kölnben, Königsbergben (mai nevén Kalinyingrádban), Lipcsében, Frankfurtban és Hannoverben. Még ugyanabban az évben bemutatták New Yorkban, Brnoban és a budapesti Nemzeti Színházban, és azóta is számos európai országban játszották.

Birinszkij vígjátékában görbe tükröt tart egy feudális berendezkedésű, korrupt, bürokratikus, a kisebbségekkel szemben rendszerszinten diszkriminatív társadalomnak, mint amilyen Oroszország volt a huszadik század elején. II. Miklós cárral és az uralkodó társadalmi osztállyal szembeni egyre növekvő elégedetlenkedés sztrájkokhoz, tiltakozásokhoz, lázadási hullámokhoz vezetett országszerte. Mivel a radikális forradalmi eszméket valló ellenzékiek közül sokan börtönben vagy száműzetésben voltak, az 1905-ös forradalmat – mely utólag visszatekintve a Romanov-dinasztia bukását hozó 1917-es forradalom főpróbája volt – vérbe fojtották. Ez az elbukott kísérlet szolgált inspirációul Birinszkijnek, hogy megírja váratlan fordulatokban gazdag tragikomédiáját: korrupt politikusok, zavaros eszméket valló forradalmárok, naiv világmegváltók, opportunista hivatalnokok és egy szerelemre éhes polgármesterfeleség burleszket idéző ámokfutását. A színház csaknem teljes társulata szerepel ebben a meglepően mai, abszurd kavalkádban.

„Az talán vitathatatlan, hogy egy tiszta, világos gondolat, egy nemes eszme a gyújtózsinórja minden forradalomnak a történelem folyamán. Mégis! Ma már sejtjük, tudjuk, hogy különböző hatalmi érdekek és önző emberi gyarlóságok vezettek ahhoz, hogy egy eredetileg nemes szándék legtöbbször önmaga ellentétébe fordult.
Van-e esély manapság egy igazi forradalomra, társadalmi megújulásra? Mennyire tudtuk megőrizni igazi, eredeti jelentésüket a hétköznapi politikai csatározások során agyonhasznált egyetemes értékeinket jelölő szavainknak? Mit értünk ma demokrácia, szociáldemokrácia, liberalizmus, nacionalizmus, tolerancia alatt? Elfogadható-e, megbocsátható-e bármilyen mániákusan képviselt eszme, nemes idea nevében elkövetett erőszak? Milyen esélye van az erkölcsi és fizikai túlélésre a különböző hatalmi játszmáknak és a korrupt rendszereknek folyamatosan kiszolgáltatott kisembernek? Mi történik akkor, amikor az egyén kifordul önmagából, és őrült mániája veszi át az irányítást cselekedetei fölött? Kommunizmus és antikommunizmus, megalománia és hatalommánia, autokrácia és demokrácia, forradalom és ellenforradalom, bolondok tánca vagy amit akartok…
Táncolunk?
Sebestyén Aba

Bemutató: 2024. október 20. vasárnap
Az előadás hossza: kb. 2 óra 45 perc (egy szünettel)

 


Porogi Ádám, László Zsolt 

Simon Zoltán, Tóth Ildikó

Tóth Ildikó, Simon Zoltán

Pál András, Gazsó György

Móser Ádám

Simon Zoltán, Fehér László

Fehér László, Szirony Kornél e.h,, Sodró Eliza, Schneider Zoltán, Juhász Tibor e.h, Sipos Vera, Simon Zoltán

Pál András, Sodór Eliza, Simon Zoltán, Szirony Kornél e.h., Gazsó György, Juhász Tibor e.h., László Zsolt, Kozma Veronika e.h,, Fehér László

További fotók megtekinthetők a Facebook oldalunkon

Fotók: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasok!

Plakát: Tóth Andrej

Február 16.
19:00
vasárnap
Március 25.
19:00
kedd
Március 31.
19:00
hétfő
Április 13.
19:00
vasárnap