TERKEP_WEBRE_20170320
Ha támogatni szeretne minket, vásároljon meg, szimbolikusan „fogadjon örökbe” egy nézőtéri széket.
Az új székeken kis réztáblán fog szerepelni a tulajdonos neve, és évtizedeken át hirdeti az adományozó nagylelkűségét.
A színház előcsarnokában és a honlapon található nézőtéri térképen is feltüntetjük azok névsorát, akik helyet foglaltak a Radnóti Színház új zsöllyéiben.

A nézőtéri szék ára


magánszemélyeknek:

60.000 Ft

cégeknek:

120.000 Ft


Lehetősége van más úton is támogatni a nézőtér felújítását, vásárolhat úgynevezett „CSAVARJEGYET”, melynek ára

5.000 Ft

Csavarjegy-vásárláshoz színházunk szervezésén jelentkezhet
(email: szervezes@radnotiszinhaz.hu, tel: 061-322-1071).
Köszönettel: a Radnóti Színház társulata

Számok

35 év telt el az utolsó nézőtér-felújítás óta.
· 68 napon át tartott a felújítás.
· 26 szakma 91 szakembere vett részt a felújításban.
· 224 zsöllyeszék, 19 pótszék és 8 páholyszék van az új nézőtéren.
· A 6. felkínált szék prototípust fogadta el a színház vezetősége a kivitelezőtől.
· 496 csavar van összesen az új székekben.
· 32 méternyi falszakasz vált megvilágíthatóvá színezhető LED-ekkel.
· 60 mennyezeti halogénizzó, 50 fénycsöves lámpatest, 11 menekülőlámpa és 60 méter lépcsővilágító LED van az új nézőtári világításba beépítve, amit 2000 méter kábel szolgál ki.
· A kárpitozáshoz 239 méter bútorszövetet használtak föl.
· Az örökbefogadási akcióban eddig 120 szék talált gazdára.
· A felújításon dolgozó munkások és szakemberek összesen 745.003-szor kívánták a pokolba az egészet


SZÉKTÖRTÉNETEK

Széktörténetek, avagy miért vásárolt széket a Radnóti Színház nézőterén?


Nekem ez a színház Schell Juditot magasba repítette a Ványa bácsiban. Nekem ez a színház Szervét Tibornak megmutatta színeit és árnyait. Nekem ez a színház Kováts Adélt olyan színésznővé érlelte, akinek mindent elhiszek. Nekem ebben a színházban Bálint András úgy beszélt Radnótiról, mint még soha senki. Nekem ennek a színháznak csöppnyi színpadán Schneider Zoltán elismerésre méltó nagy utat járt be. És örömömet lelem abban, ahogy Wéber Kata vagy Petrik Andrea színészi eszköztára terebélyesedik. És jó látni, amikor Keres Emil és Bálint András együtt építkezik. És elszorul a szívem, hogy Koós Olgát vagy Miklósy Györgyöt már nem szólítják színpadra sosem.
Ez a színház az ízlésem szerint való. A kezdetektől a baráti körébe tartozom. S ha egy barát kéri, gondolkodás nélkül mellé állok. Most már néha mellé is ülök. A több évtizednyi élmény mellett már egy szék is ideköt.
Csizner Ildikó

***

Családommal, akik Anyukám, Apukám és a Nővérem, elég gyakran járunk együtt színházba. Addig is együtt vagyunk és élményekben osztozunk. A Radnóti Színházat nagyon szeretjük, mert kedves, családias hangulata van, ahol eddig kivétel nélkül jó darabokat láttunk.
Ezért, amikor megláttam a lehetőséget a ‘székfoglalásra’ egyből eszembe jutott Apukám, akinek 60. születésnapját ünnepeltük júliusban, milyen remek meglepetés lenne Neki egy saját szék abban a színházban.
Ezért leptük meg így és ezúton is köszönöm a lehetőséget!
Szedlár Éva

***

Azért vettem széket a Radnóti Színház felújított nézőterén, hogy ha már nem játszom majd azon a színpadon, akkor is örökös kapcsolatom legyen a színházzal, így nem kell a köldökzsinórt elvágni.
Ha már utcát nem neveznek el rólam, legalább egy szék „viselje” a nevemet…
Schell Judit

***

A székvásárlásnál elsősorban személyes indíték vezetett. Édesapám, Bőgel József színházi szakember volt, rengeteg előadást megnézett, és iskolás koromban engem is gyakran magával vitt. Sok előadást láttunk az egykori Irodalmi Színpadon is, amely a mai Radnóti helyén működött. Természetesen a mai Radnótiba is sokszor járunk. Amikor édesapám idén tavasszal meghalt, elhatároztam, hogy neki veszek egy széket, az ő nevére. A bal negyedik sor negyedik szék lett a mienk. Valószínű, hogy ő is ült rajta, talán nem is egyszer.
dr. Bőgel György

***

Először is örülök, hogy tehettem valamit, bármily csekélység is az.
A késztetés csakis a véletlen, mert A kriplire kerestem jegyet, hogy kedves barátaimat elvigyem, de jegy helyett találkoztam a felhívással…
Indíttatás? Óvodás koromban répa voltam az orosz népmesében, melyet végül összefogva húz ki apóka, anyóka, kutya, macska és egérke (megjegyzem igen csinos és kiváló répa!!!!).
Ezt követően kb. 45 évet kellett várnom, hogy ha nem is a világot jelentő deszkákra lépjek, hanem legalább egy kis szálkácskával hozzájárulhassak a sikerhez.
Kutas László

***

Késztetéseim:
1. Több mint 20 éve rendszeres látogatója vagyok az előadásaiknak.
2. Mindegyik színésznőjükbe egy kicsit és nagyon titkon szerelmes vagyok, a színészeiket meg irigylem…
3. Bálint Andrást nagyformátumú és nagyon tehetséges embernek tartom, a színház érdekében kifejtett tevékenységét nagyra értékelem.
4. Olvasván a felhívásukat azt mondtam magamnak: “Megteheted, Meg akarod tenni. Megteszed.”
Spollár József

***

Mert a feleségem rágta a fülemet, hogy vegyünk széket. Aztán összetörte a kocsi orrát, ezért az eklézsiai bizottság úgy döntött, hogy a kocsi felújítására költjük az összeget. De évad végén meglepetésemre megkaptam a Radnóti-díjat, így evidensé vált, hogy akkor veszünk széket. Megkaptam a jóváhagyást hitvesemtől, így megvettük végre a várva várt széket, Szervét Tibi mellett, jó kilátással.
Schneider Zoltán

***

Első emlékem a Radnótiról még gimnazista koromból származik.
Már nem tudom, melyik évben történt, hogy a „Szép Ernő és a lányok”-at egyedül néztem meg. Amikor a színházba értem, kicsit nekikeseredtem, mert egy csapat kiskatonát „vezényeltek” aznap a színházba. Na, gondoltam magamban, a mai este nem lesz zökkenőmentes, pláne ha esetleg meccs helyett kellett a fiataluraknak színházat látogatni. Előítéletem butaságnak bizonyult: a kiskatonák (és én is) tátott szájjal és pisszenés nélkül nézték végig az előadást. A mai napig Szép Ernő nekem azt jelenti, amit akkor és ott láttam a színpadon és biztos vagyok benne, hogy az azóta meglett emberekké vált kiskatonáknak is.
Fodor Andrea

***

Örülök, hogy lehetőséget kaptam a támogatásra és én tartozom köszönettel a színháznak a rengeteg élményért és felejthetetlen pillanatért, amellyel előadásaik során már eddig is megajándékoztak.
Hegyi István

***

Huszonöt éve dolgozom a Radnóti Színházban kézbesítőként, ez a színház sokkal többet jelent nekem egy munkahelynél. Öröm számomra, hogy vehettem egy széket, ezzel hozzájárulva a nézőtér megújulásához.
Magyar Éva

***

A miértre valószínűleg csak általános, már-már sablonos választ tudok adni: szeretem ezt a színházat, a meghitt, családias hangulatát, sokszínűségét és hogy nem kellett eddig egyetlen előadásban sem csalódnom, amit itt láttam .
Én Győrből jöttem Budapestre egyetemre, idestova 18 éve. Nagyon sok minden bizonytalan volt körülöttem. Elsőként a Radnótiba vettem anno színházjegyet, ezt követően pedig az évad majdnem összes darabját láttam. Úgy éreztem, hogy ez ismerős, biztonságos közeg – emellett kiváltságosnak érezhettem magam, hogy ezeket a színészeket, darabokat én a saját szememmel láthatom. Ez az érzés azóta sem múlt el.
Örömmel támogattuk férjemmel a Színházat. Még sokáig szeretnénk a székeinket koptatni!
Ferenczhalmy Zsófia

***

Mert szeretlek Benneteket!
Kern András


SZÉKTULAJDONOSOK

A „Három bővér”, Celldömölk
Abéta Kft., a felújítás műszaki ellenőre
Adorján Kati
Anthony Byrne director
ArtTECH Kft.
Balák Margit
Balika Anna
Bálint András
Bálint Erika, Szeged
Balogh Ákos
Baloghné Élő Nóra
Bán Mariann és Péter Vladimir
Bankárképző
Belinszky Gabriella
BERCI Benedek Kálmán
Benedek Larissa
Bereczki család
Bergida László és Nusi
dr. Birkás I. Endre
Prof. Bognár László – Dr. Villányi Éva
dr. Borsányi Veronika
Brazsák László
Bőgel József
Bp. VI. ker. Terézváros Önkormányzata
Bp. XXI. ker. Csepel Önkormányzata
Budapest Főváros Önkormányzata
Czifra (Berta) Zsuzsa, Szeged
Czirják család
Csáfordi László
Csáki Judit színikritikus
Csillik Péter
Csizner Ildikó
Csomós Mari
Csóti József
Czitán család
Dani Viktória
Darvas Ferenc
dr. Deák Zita
Dobrova Gyula
Entz László és Sárika
Fábik-Balogh Éva
dr. Faragó Csilla
dr. Fehér Anna
Fehér Kata, Kajtor Dániel
Ferenczhalmy Zsófia
dr. Ferkelt Balázs
Fiala és Fia Mérnöki Tanácsadó Bt.
dr. Fiala István építész
Fodor Andrea térképkészítő
Gál Gaszton
Garai Géza paplankészítő
Garamvölgyi Erzsébet és Szolnoki András
Gerle Éva és János
Gréta & László
Győry Franciska
Harmati László
Harsányi László
Hegyi István
Heiszler Vilmos történész
Horváthné Marcsi
Huszár László, Magyar Színház
dr. Kelemen András
Keres Emil
Kern András
Kertész Alice
Kertész Sándor
Klubrádió
Kolosi Tamás
dr. Komáromi György
Kovács Krisztina dramaturg
Kováts Adél
König Helena
König Péter
Kövesy Károly
Kulka János
dr. László Katalin
Lénárt István néző
dr. Lendvai Ferenc
Lukács Cecília
Magyar Éva
dr. Magyar István és neje
Marci
Matyi Dezső
Matyiné Szabó Tünde
Mecséri Márton, néző
Mediaedge:cia Hungary Kft.
dr. Mező Róbert
Miskolczi Miklós
Molnár Zsuzsó
Mosonyi Ágnes
Mosonyi György
dr. Muraközy Györgyi
Nádasdy Ádám fordító
Nagy Adrienn
Nagy Karcsi világosító
Nagyunyomi-Sényi Gábor
Neubauer Orsolya, Máté
Orbánné Varga Katalin
OTP Bank Nyrt.
Pálfi György mellékállású filantróp
Pálvölgyi család
Pap Zsuzsanna
dr. Pataki Istvánné könyvkiadó
Perniczki-Bózsing Szabolcs Botond diák
Petrovics Emil
Polgár Katalin
Poplart BTL Kommunikációs Ügynökség
Puszta Dóra & Wintermans Bori
dr. P. Tóth Zsuzsanna
Radványi Roland
Rangits Márta és Milán
Rekeny Ilona és Szerdahelyi Csaba
Róbert Ákos
dr. Rozgonyi-Tóth István
RTL KLUB
dr. Sasadi Judit
Schell Judit
Schneider Zoltán
Simor András
Somló Mária közönségszervező
Somogyi Zsolt
Spollár József
Stelzer Gábor
Stigrád András
Stuber család
dr. Szabóné dr. Szomor Erika
Szakács Györgyi és Szlávik István
Szedlár György
Szegvári Katalin újságíró
Szervét Tibor
Színház.hu
Színházi Dolgozók Szakszervezete
Szombathy Gyula
Team-Pannon Könyvszakértő Kft.
TriGránit
Tokaji M. Magdolna
dr. Tomori Pál
Tóth Erzsébet
Troll Ágnes
Valló Péter
Vámos Miklós
Vámos Tibor
Várady Szabolcs
Varga Lukács Péter
Végvári Bori
Végvári Eszter
Vékes Balázs
Vince Mátyás
dr. Vityi Tamás fül-orr-gégész
dr. Werner Pál
dr. Zilahy Péter
dr. Zilahy Péter
Zöld Edit
Zöld László

Csavarjegy-tulajdonosok

Cseszkó Magda
Fribiczer Gabriella
Laczkó Piroska
Erdei Sára
Koncz Zsuzsa
Martin Márta
Pataki Judit
Perényiné Hovanyecz Valéria
Schubert Erzsike
Somody Kálmán
Suhajné Pálvölgyi Ilona
Süliné dr. Tőzsér Erzsébet
Vámos Anna
Veszprémi Judit
Wachtler András
Wachtlerné Ádám Erika
Závada Pál

 


Interjú

A nézőtér felújítása kapcsán Kövesy Károly, a Radnóti Színház műszaki vezetője mesélt magáról és a színházról.


Mióta vagy a színháznál és hogy kerültél ide?

1997 óta vagyok a Radnóti Színház műszaki vezetője, de már 1989 óta dolgozom különböző színházaknál. Huszonkét éve kerültem a Szabad Tér Színházhoz mint műszaki vezető. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad, a Városmajori Szabadtéri Színpad, a Budai Parkszínpad és a Hilton tartozott hozzám. Egy este 7200 ember szórakoztatását kellett műszaki szempontból biztosítanom. Ott voltam három évet. 1992-ben bemutattunk a Kiscelli Romtemplomban egy előadást, A mechanikus narancsot, a Budapesti Kamaraszínház vendégjátékában. Azóta már rengeteg színházi előadás született ott, de ez volt az első. Mi kezdtük. A produkció készítése során ismerkedtem meg Szűts Miklóssal, a Kamaraszínház igazgatójával, aki elégedett volt a munkámmal, pont műszaki vezetőt keresett, úgyhogy megpróbált átcsábítani a saját színházába. Amikor megkérdeztem tőle, hogy milyen az a színház, ahova hív, azt mondta, hogy van egy 80 m²-es kis ékszerdoboz, az Asbóth utcai stúdió, menjek el és nézzem meg. Mondtam neki, hogy ha 80 m², akkor nem kell megnéznem, én látatlanul is benne vagyok. A Margit-szigeten csak a zenekari árok 120.
Aztán, amikor 1994-ben az Új Színház megalakult, átmentem oda. 1996-ban összezörrentem az egyik ott dolgozóval, inkább eljöttem. Visszahívott Koltay Gábor a Szabad Térhez; éppen akkor kezdte készíteni a Honfoglalás c. filmet. A forgatás eltartott őszig, aztán egy évig szabadúszó voltam, és 1997-ben jöttem a Radnótiba.

Sehol nem maradtál néhány évnél tovább. Mi tart itt ilyen régóta?

Azt szoktam mondani, hogy 3-4 évnél többet nem szabad egy helyen tölteni, mert betokosodik az ember. Frissülni kell, új kihívások kellenek, és én mindig is ficánkolós voltam. Közben meg már annyi időt töltöttem itt, mint a megelőző három munkahelyemen együtt. Valahogy itt ragadtam. Itt tart a családias légkör. De ez nem jelenti azt, hogy olyan nyugodt lenne itt az élet. Mindenki azt hiszi, hogy a kis színház kisebb fordulaton pörög, pedig ugyanazokkal a problémákkal szembesülök én is, mint a Nemzeti Színház műszaki vezetője, csak kicsiben.

Vannak a Radnóti színpadának sajátos kihívásai?

A színpad itt tokkal-vonóval, zenekari árokkal, a hátsó terekkel együtt durván 100 m². Nincs teljesen annyi, de majdnem. A kis térből a díszlettervezők próbálják a maximumot kihozni. Egy nagy színpadra gyakran betesznek összesen három díszletfalat meg egy ágyat, és az a díszlet. Itt meg másfél-két teherautóval is fordulunk egy-egy előadásra. A díszlettervezők ezt a kicsi teret annyira be akarják lakni, hogy sokszor nagyszínpadokat megszégyenítő díszleteket pakolunk be. Emellett a Radnóti Színház sajátja még a nézők közelsége. Az első sorban ülők szuszogását érezni lehet a színpadról. Aranyos kis tér, ami most megszépült.

Hogy zajlott a felújítás?

Az volt a központi elképzelés, hogy a Thália és az Operettszínház után a Radnóti rekonstrukciója következik a színház-felújítási program keretében. Sorba álltak a színházak, utánunk következett még a József Attila, a Pesti, azok még mindig várnak. Megvalósult az Operett, megvalósult a Thália felújítása, aztán elfogyott vagy a pénz, vagy az akarat. De azért amióta itt vagyok, minden évben próbálunk valamit javítani-újítani. Hol a színpadot, hol a közönség-mosdót, hol az öltözőket. Minden évben igyekszünk kihasználni a kéthónapos nyári szünetet, és amennyire az anyagi keretek engedik, szépítünk valamit. A mostani felújításhoz segítséget kaptunk a közönségtől is: Komáromi György ötlete alapján a színház székörökbefogadási-programot hirdetett, és a 224 támlás szék mintegy fele már örökbefogadóra is talált.

A mostani alkalmat megelőzően mikor újították föl utoljára a színház nézőterét?

1976-ban volt egy nagy színház-rekonstrukció, ami mindent érintett, beleértve a nézőteret is. Azután 2003-ban történt egy kis kozmetikázás, de korántsem olyan jelentős, mint az idei felújítás.

Most mi változott?

Az alapkoncepció megmaradt. A nézőtér méretét nem lehetett változtatni, a székek számát és méretét nem lehetett növelni. De a felújításba beletartozott a székcsere, a nézőtér világítása és új borítást kapott a falfelület. A mennyezetre is kerültek lámpák, és kuriózum, hogy úgynevezett falmosó fényvilágítást építettünk be, ami azt jelenti, hogy az erkélyen és a földszinten a színskála szinte minden árnyalatát kikeverhető színre tudjuk festeni az oldalfalat, a fénypultról vezérelhetően. Ha kell, másodpercenként is tud változni. Lehet akár az egész fal sárga, de akár csíkonként a sárga különböző árnyalataira is tudjuk színezni a falat.

Előadások közben is fogják ezt használni?

Nem, ez inkább fogadófény, szüneti fény. Megadja az előadás hangulatát. De idővel biztos majd a rendezők is fognak vele játszani.

Kinek az ötlete volt?

Baumgartner Sándor fővilágosítóé. Azt hiszem, külföldön látott ilyet, de én nem tudok róla, hogy Magyarországon lenne ilyen máshol is. Sanyi elmondta az ötletét a belsőépítészeknek, akik a felújítást tervezték, és mindenkinek tetszett.

Milyen burkolatot kapott a fal?

Úgynevezett cembrit borítást. Ennek esztétikai és akusztikai okai is vannak. Még 2005-ben Mátrai Péter koncepciója alapján felújítottuk az előcsarnokot. Most Péter nem ért rá, de két tanítványát ajánlotta maga helyett: Déry Juditot és Zorván Lászlót.. Ők ezt – teljes joggal – úgy hálálták meg neki, hogy az előcsarnok hangulatát hozták be egészen a színpadig. Más anyagot használtak, de ugyanaz a szürke árnyalatú, bemart motívumos borítás van a nézőtéri falon, mint az előcsarnokban.

A székeknél mik voltak a szempontok?

A legfontosabb az volt, hogy nem változhatott a mérete. Pótszékekkel együtt összesen 251 szék van, annak be kell férnie. És persze kényelmes kellett, hogy legyen. Mintaszékeket kértünk a kivitelezőtől, és csak azután kezdhette meg a sorozatgyártást, hogy elfogadtuk a mintát. A hatodikat fogadtuk el. Az első egészen ijesztő volt, aztán szép lassan, mintáról mintára finomodott a modell. Mindenki, aki arra járt, beleült mindegyik mintadarabba, és véleményt nyilvánított. Ezeket csokorba gyűjtöttük, elküldtük a kivitelezőknek, akiket –gondolom – már a gutaütés környékezett. De az a cél vezérelt minket, hogy kényelmes legyen. Mindenki lobbizott valamiért. Bálint András a deréktámaszért, Komáromi Györgynek a színe, a karfa íve, nekem meg a méret volt a legfontosabb. És mivel csekély a nézőtér lejtése, az utolsó négy sort egy kicsit megemeltük, hogy jobban lehessen látni.

Mi történt a régi székekkel?

Eladtuk őket, csak azokat tartottuk meg, amik az erkélyen voltak, hátha díszletként felhasználhatjuk majd őket, egy olyan előadáshoz, ami moziban vagy színházban játszódik.

Minden terv szerint haladt?

Voltak meglepetések. Amikor a fal borításához a régi burkolatot elbontották, előkerült két elfalazott légcsatorna, ami a klíma része volt valamikor. Elkezdtük feltárni. A srácok mint Monte Cristo vésegettek, hordogatták vödörben a törmeléket. Úgyhogy most már ezeket is tudjuk használni. Jön rajtuk a levegő.

Elégedett vagy az eredménnyel?

Maximálisan. Persze megvolt a hangulata a régi nézőtérnek is. Amikor gyerek voltam, vasárnaponként anyámék adtak két forintot, és elmentünk 10-től matinéra. És emlékszem a moziban terjengő fruttiszagra, stollwerckszagra, a lekopottságra – erre emlékeztetett engem a régi nézőtér. A bontás alatt sokat fotóztam, búcsúképeket csináltam, hogy megörökítsem a fájdalmas pillanatokat. De azért örülök, mert az új nézőtér nagyon szép lett.