ZeneKertész Endre

Dramaturg: Kelemen Kristóf
Látvány: Márkus Sándor
Szerkesztette: Szilágyi Bálint
A rendező munkatársa: Őri Rózsa

RENDEZŐ: SZILÁGYI BÁLINT

200 éve született Arany János. Az évforduló alkalmából készített előadás a költő balladáira épül. Élete során közel harminc verset írt ebben a műfajban, mi tizenkettőt választottunk ki erre az alkalomra: nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt. Ezeket a verseket időrendben egymás mellé téve a magyar történelem keresztmetszetét kapjuk meg.De nem csak időben, térben is bejárjuk a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy végül az előadás végén Budapestre jussunk el.

A középpontban a nők állnak. Azok a versek kerültek bele az előadásba, amelyek főszereplője nő, vagy amelyekben az éppen mellékszereplőnek tűnő nő történetét érdemes kiemelni. Az ő szempontjukból nézünk rá a magyar történelem kiragadott eseményeire. Az előadás variációk sora a női sorsokra.

Az előadásban elhangzó versek: Zách Klára, Bor vitéz, Tetemre hívás, Rozgonyiné, Az egri lány, Szondi két apródja, Rákócziné, Ágnes asszony, Éjféli párbaj, A honvéd özvegye, A kép-mutogató, Híd-avatás

Bemutató: 2017. október 27.
Előadás vége: 20.25

Sodró Eliza és Kováts Adél
 Jelenet az előadásból
 
Kertész Endre
Sodró Eliza, Lovas Rozi, Józsa Bettina eh. és Kováts Adél
 
Lovas Rozi és Kováts Adél

Fotók: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

 
 

radnoti_szinarany_gif_171024_500px   TA_szinARANY.indd

plakát: Tóth Andrej