Bernard Shaw
A szerelmesek házai
Következő előadás:
október 27. kedd, 19:00
Fordította: Kovács Krisztina és Péterfy Gergely
Sartorius László Zsolt
Blanche, a lánya Sodró Eliza
Trench doktor Porogi Ádám
Lickcheese Hajduk Károly

valamint: Mátyássy Péter


Dramaturg: Kovács Krisztina
Jelmeztervező: Benedek Mari
Díszlettervező: Izsák Lili
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Hatvani Monika

Rendező: VALLÓ PÉTER

A mű eredeti címe WIDOWER’S HOUSES.

„Úgy látszik, valahogy én is abba a hajóba kerültem, ahol maguk eveznek.“


Klasszikus szerelmi történetként, igazi romantikus vígjátékként indul Bernard Shaw színdarabja: a fiatal, jó családból származó orvostanhallgató, Harry beleszeret egy helyes, gazdag lányba, Blanche-ba, és úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Ezen a ponton nyugodtan hátra is dőlhetnénk, és önfeledten nézhetnénk a fiatalok szerelmének bájos kibontakozását, ám a férjjelölt és apósa között nagyon hamar komoly nézetkülönbség támad.
Blanche apja, a felkapaszkodott vállalkozó, Sartorius ugyanis londoni ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, és főleg ügyeskedéssel, a szegény, kiszolgáltatott bérlők megnyomorításával, kizsigerelésével szerezte vagyonát, amit hozományként bőkezűen felajánl lányának és leendő vejének. A fiatal, lánglelkű fiú azonban mereven visszautasítja az ajánlatot. Úgy tűnik, ez az ellentét kibékíthetetlen: Sartorius szerint a pénznek nincs szaga, Harry szerint viszont nagyon nem mindegy, hogy az ember vagyona honnan származik, és inkább lemond mindenről, még a házasságról is, és szegényen él! Kérdés persze, hogy meddig és milyen áron…


Bernard Shaw tizenöt éves korában könyvelőként dolgozott egy ingatlanügynökségen, ahol megismerte a nyomornegyedek sajátos bérleti viszonyait. A protestáns szülők gyerekeként viszonylag szegény körülmények között nevelkedő fiú ekkor még nem sejtette, hogy első színdarabjához, A szerelmesek házaihoz folytat előtanulmányokat. A darabot két évtizeddel később, 1892-ben mutatták be Londonban. Shaw ekkor harminchat éves, saját korában érett férfinak számított, aki jócskán túl volt már az irodalmi szárnypróbálgatásokon: öt regényt írt, amelyeket sorra elutasítottak, és főként újságíróként, kritikusként kereste a kenyerét. A szerelmesek házaival azonban menthetetlenül és azonnal drámaíróvá avatódott: összesen harminchét színdarabot írt, munkásságát 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal honorálták.


„Egy erkölcsileg teljesen magába roskadt társadalomról ír Shaw, amiből a fiatalok se tudnak kiszakadni, mert a szüleik és az ő szüleik is benne vannak nyakig. (…) Igazából hajlok arra, hogy Shaw nem nagyon rokonszenvezett a saját fajtánkkal, de olyan mérhetetlen iróniával tette ezt, olyan élvezetesen. És ez a már-már cinikusnak mondható attitűd hozzám nagyon közel áll. Ezért is rendezek olyan szívesen angol szerzőket.“

Valló Péter

Bemutató: 2020. február 23. vasárnap
Előadás vége: 21.40 (egy szünettel)

László Zsolt, Porogi Ádám, Kelemen József
Mátyássy Péter, Kemelen József, Hajduk Károly, Martinovics Dorina

Sodró Eliza, Porogi Ádám
Porogi Ádám, Hajduk Károly, László Zsolt, Kelemen József
 

Hajduk Károly

Fotók: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

plakát: Valló Berta

 
 
Október 27.
19:00
kedd
Október 28.
19:00
szerda
November 6.
19:00
péntek
November 7.
19:00
szombat