Hagyomány a kortárs

Jó ideje, talán már 20 éve is annak, hogy a MAGVETŐ Kiadó hagyományosan a Radnóti Színházban tartja az éves könyvtermésének bemutatóját a Könyvhét idején. Június 8-án, pénteken 19.00-tól találkozhatott a közönség az írókkal és friss műveikkel László Zsolt, Lovas Rozi, Martinovics Dorina és Bálint András tolmácsolásában. Utóbbi – mint állandó házigazdája a Magvető-esteknek – Szegő Jánossal közösen beszélgetett az alkotókkal a felolvasások között. A sok szöveg közti apró szüneteket Várallyay Petra töltötte ki hegedűszóval.

Velünk volt Bán Zsófia, Bérczes László, Marianna D. Birnbaum, Darvasi László, Garaczi László, Krusovszky Dénes, Marno János, Mán-Várhegyi Réka, Milbacher Róbert, Terézia Mora, Rakovszky Zsuzsa, Sándor Iván, Szarvas József, Szilasi László, Szvoren Edina, Takács Zsuzsa.

web_3 web_9
web_1 web_18
web_22 web_24

Az est címét Krusovszkytól kölcsönöztük: Akik már nem leszünk sosem. Jó cím. Meg jó, hogy lehet találkozni, jó hogy lehet ízelítőt kapni, és jó, hogy lehet olvasni a gazdag, kortárs magyar irodalmat.

web_12 web_27
web_35 web_42
web_43 web_6

Fotók: Brozsek Niki

Csak néhány percig állt ott, mégis, amikor a lány szólította, olyan érzése támadt, mintha már órák óta a helyiség közepén szobrozott volna. Amennyire csak bírt, igyekezett semmire sem figyelni, és ez olyan jól ment neki, hogy úgy tűnt, nyitott szemmel alszik.
Krusovszky Dénes

Mit akarhatunk mi egymástól, olvasó és én? Hogy írjam meg neki a világot, ahogyan ő is látja? Vagy ellenkezőleg, egy másik világot mutassak neki, egy szebbet, amit ő ugyan nem lát, de szeretne látni? Kicsit varázsoljam el a lelkét? Mutassak neki olyan álmokat, amikre gyerekkorában ébredt?
Darvasi László

Rengetegen eljöttek, a Mari barátnője is segített, és minden tényleg szép volt és elegáns. Óriási hidegtálak, torták, szendvicsek, és rengeteg pezsgő. Még most is nevetnem kell, ha arra gondolok, hogy a vőm, aki abszolút nem praktikus, még az elején kinyitotta a negyven üveg pezsgőt, amiből talán még tízet sem ittak meg, mert a zsidók nem nagyon isznak, az idősebbek, meg akik vezettek, főleg nem, vagyis leginkább az ásványvíz meg a juice-ok fogytak. Amikor mindenki elment, és ottmaradt a rengeteg pezsgő kinyitva, az én őrült lányom elhatározta, hogy a kádba önti, és pezsgőben fog fürdeni, mint ahogy olvasta. Azután sokat mulattunk, mert állítólag igen kellemetlen volt, nyálkás, tapadós, és persze nem meleg, csak langyos. De az egész nagyon szép emlék maradt, és jó volt…
Marianna D. Birnbaum


Marnó János: Reflexszürkület

Mert a rémület torkon ragadja
az embert, ha álmában arra riad,
hogy önnön testének a porát szívja
mellre éppen.