Victor Hugo
A király mulat
Színlap
- melodráma -
Fordította: Kálnoky László
Dalszöveg: Blum Tamás
| A király (A herceg) | Csankó Zoltán |
| Triboulet (Rigoletto) | Kulka János |
| Blanka (Gilda) | Kováts Adél |
| Saint-Vallier úr (Monterone) | Melis László |
|
Saltabadil (Sparafucile) |
Szakács Tibor |
|
Cosséné (Ceprano grófné) |
Martin Márta |
| Cossé úr (Ceprano gróf) | Miklósi Ferenc |
Zenei munkatárs: Fekete Mari és Létai Klára
Díszlet: Ambrus Mária
Jelmez: Benedek Mari
Jelmezkivitelező: Dudás Zsuzsa
Dramaturg: Radnai Annamária
A rendező munkatársa: Balák Margit
Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR
Ferenc király mindenekelőtt a szép nők rajongója. Udvari bolondja, Triboulet – operai nevén Rigoletto –, minden csínyre, gúnyra, gonoszságra kész, hogy gazdája szenvedélyét, mulatságát szolgálja. Ezzel persze nem kevés ellenséget szerez magának a megcsúfolt férjek és apák körében, akiknek – úgy tűnik – nincs más fegyverük ellene, mint az átkozódás, hiszen Triboulet a király kegyeltje, de más módon sem sebezhető: torz testébe szenvedélymentes lelket zártak. Ám egyszer csak napvilágot lát a hír, hogy Triboulet-nak titkos szerelme van, egy gyönyörű nő, aki az életénél is fontosabb számára. A lány a király érdeklődését is felkelti… Érzelmei révén Triboulet sérthetővé válik, az őt sújtó átok szabad utat talál…
A bemutató időpontja: 1995. február 26.
Utolsó előadás: 1995. december 4.
Jean Genet
A cselédek
Színlap
| Claire | GÖRÖG LÁSZLÓ |
| Solange | KULKA JÁNOS |
| Madame | BÁLINT ANDRÁS |
Jelmez: Dőry Virág
Zene: Melis László
Dramaturg: Morcsányi Géza
A rendező munkatársa: Balák Margit
Rendező: JELES ANDRÁS
Két kis párizsi cseléd gyilkosságra készül úrnőjük ellen. Ha egyedül vannak a lakásban, színházat játszanak: Claiere Madame-ot adja, Solange pedig Claire-t, és rituálisan megjelenítik saját megaláztatásaik és nyomorúságuk stációit, Madame enervált és ravasz kegyetlenségeit.
Jean Genet (1910-1986) immár klasszikus művében gyakran játsszák férfiak a női szerepeket. A Radnóti produkciója is ezt a hagyományt követi, tudniillik a dráma magában a színészben van, most következik be, ami megtörténik, itt a színházban vibrál minden indulat ebben az Életről szóló szertartásban.
A bemutató időpontja: 1996. március 10.
Utols óelőadás: 1997. február 19.
Barta Lajos
Szerelem
Színlap
| Szalay, nyugalmazott mérnök | MIKLÓSY GYÖRGY |
| Szalayné, a felesége | HACSER JÓZSA |
| Nelli, leányuk | KOVÁTS ADÉL |
| Lujza, leányuk | SCHELL JUDIT |
| Böske, leányuk | GUBÁS GABI f.h. |
| Biky, fűszeres | GÁTI OSZKÁR |
| Ifj. Biky, a fia, költő | KŐSZEGI ÁKOS |
| Katonatiszt | SZAKÁCS TIBOR |
| Komoróczy, adótiszt | KULKA JÁNOS |
| Kocsárd, temetkezési vállalkozó | MIKÓ ISTVÁN |
| Postás | FESZTBAUM BÉLA f.h. |
| Cseléd, Szalayéknál | BOGNÁR GYÖNGYVÉR |
Jelmez: Szakács Györgyi
Zene: Melis László
A rendező munkatársa: Balák Margit
Barta Lajos színművét 1916-ban mutatta be a Vígszínház, s mint ilyen, a magyar polgári drámairodalom jelentős darabjai közé tartozik, közeli rokona Szép Ernő vagy Heltai Jenő műveinek. A címadó fogalom, a szerelem az, amely Szalay nyugalmazott mérnök kispolgári családjában három hajadon lány életét mozgatja. Mindhárman vérmérsékletük és szeszélyeik szerint keresik az igazi szerelmet, és persze a házasság lehetőségét. Nem könnyíti meg helyzetüket, hogy közel-távol az egyetlen férjjelölt az agglegény Komoróczy, aki felváltva szerelmesedik belé a lányokba.
A három nővérnek jónéhány keserves csalódáson kell átesnie, míg beteljesíthetik sorsukat, elvetik reményeiket, vagy elnyerik a vágyva-vágyott vőlegényt a szomorédes történet során…
A bemutató időpontja: 1996. szeptember 15.
Utolsó előadás: 1997. április 25.
George Tabori
Mein Kampf
Színlap
| Herzl | Végvári Tamás |
| Lobkowitz | Miklósy György |
| Hitler | Görög László |
| Gretchen | Schell Judit |
| Himmlischst | Csankó Zoltán |
| Halál asszony | Martin Márta |
| Leopold, szolga | Muskát László |
| Mitzi, tyúk | x x x |
Jelmez: Dőry Virág
Dramaturg: Radnai Annamária
Rendezőasszisztens: Balák Margit
Hitler egy zsidó menhelyen száll meg, két lakótársa, Herzl és Lobkowitz azon igyekeznek, hogy jobbá tegyék az elviselhetetlen, rabiátus kis antiszemita jellemét. Annak ellenére, hogy kettejük „harca” Hitler lelkéért nem kifejezetten szerencsésen dőlt el, a darab útmutatása szerint, mégsem mondhatunk le hitünkről, amelyet a szeretet és humor megváltó erejébe vetünk.
A bemutató időpontja: 1997. február 23.
Utolsó előadás: 1998. május 21.
Caragiale
Zűrzavaros éjszaka
Színlap
Fordította: Szász János
| Dumitrache Gonosz-szívű Titirca, fakereskedő, a polgárőrség kapitánya |
KOLTAI RÓBERT |
| Nae Ipingescu, rendőrbiztos, a kapitány politikai barátja |
KOCSÓ GÁBOR |
| Chiriac, segéd, Dumitrache bizalmasa, a polgárőrség őrmestere |
CSANKÓ ZOLTÁN |
| Spiridon, tanonc a Dumitrache-portán | DEBRECZENY CSABA |
| Rica Venturiano, járásbiztos irattáros, joghallgató és közíró |
GÖRÖG LÁSZLÓ |
| Veta, Dumitrache neje | KOVÁTS ADÉL |
| Zita, Veta húga | GUBÁS GABI |
Jelmez: Dőry Virág
Zene: Melis László
Dramaturg: Radnai Annamária
A rendező munkatársa: Ádám Dorottya
Rendező: JORDÁN TAMÁS
Nézőinket a következő teszt átgondolására kérjük:
„Lehet-e tréfálni? Igen és nem. Lehet – ha egészséges emberekkel van dolgod. Nem lehet – ha betegekkel. Lehet – vidám és kedélyes emberekkel. Nem lehet – mogorvákkal és búvalbéleltekkel. Lehet – szellemes emberekkel. Nem lehet – butákkal.” (Caragiale)
Ha a válaszok többségével egyetért, Önnek ajánljuk ezt az előadást. Tréfás és zűrös egy éjszaka ez. A szélsőséges karikatúra, a fergeteges humor minden eszköze felvonul, hogy a bonyodalmak egymásba érjenek és hőseink számára szinte érthetetlenné tegyék a szaporán pergő eseményeket. Félreértéseik felett érzett kárörömnek azonban kevéssé van helye. A Dunán (közös folyónkon) lefolyt sok víz ellenére úgy tűnik, gyarlóságaink nem sokat változtak. A századforduló román kispolgárai szerelmeikben, féltékenységükben, hazafias hevületükben éppoly esendőek, mintha csak nagyon közeli ismerőseinket látnánk, akár itt, akár ma…
A bemutató időpontja: 1998. május 3.
Utolsó előadás: 1999. június 3.
Calderón
VIII. Henrik
Színlap
Fordította: Fábri Péter
| VIII. Henrik | SZERVÉT TIBOR |
| Wolsey kardinális | KULKA JÁNOS |
| Boleyn Tamás | VÉGVÁRI TAMÁS |
| Károly, francia követ | DEBRECZENY CSABA |
| Dionis, szolgája | KOCSÓ GÁBOR |
| Pasquin | BÁLINT ANDRÁS |
| Kapitány | CSANKÓ ZOLTÁN |
| Katalin királyné | KOVÁTS ADÉL |
| Mária hercegnő | GUBÁS GABI |
| Boleyn Anna | SCHELL JUDIT |
| Pole Margit, udvarhölgy | SZABÓ VIKTÓRIA eh. |
| Seymour Janka, udvarhölgy | CZIPRIÁN MÓNIKA |
Díszlet: Menczel Róbert
Jelmez: Zeke Edit
Zene: Melis László
Dramaturg: Radnai Annamária
Koreográfus: Ladányi Andrea
Asszisztens: Balák Margit
Rendező: TELIHAY PÉTER m.v.
Különös dolog a világtörténelem. Az angliai egyházszakadás és az anglikán egyház létrejötte például, egy szerelemnek, igaz, nem hétköznapi szerelemnek köszönhető. VIII. Henrik a katolikus egyház oszlopa, beleszeret Boleyn Annába, s mivel a pápa nem adja áldását arra, hogy elváljon előző feleségétől, Aragóniai Katalintól, fogja magát és nem törődve birodalmakkal, népekkel, és sorsokkal, odahagyja Rómát, az egyházat, az egész katolikus rendet és új vallást alapít. Mert szerelmes. Mert szenvedélyes. Calderón egy katolikus szemével, de a zseniális drámaíró empátiájával egy magánéleti válságot. Ez egy szerelmi háromszög. Mégis különleges, mert ma már ismeretlen uralkodói és emberi nagyságot hordozó szereplőket, s velük együtt az egész világot rendíti meg...
A bemutató időpontja: 1997. december 21.
Utolsó előadás: 1998. május. 26.
Edward Albee
Nem félünk a farkastól
Színlap
| MARTHA | CSOMÓS MARI m.v. |
| GEORGE | BÁLINT ANDRÁS |
| HONEY | NAGY MARI |
| NICK | CSANKÓ ZOLTÁN |
Jelmez: Dőry Virág
Rendezőasszisztens: Őri Rózsa
Mint minden valamirevaló színdarabban, itt is van egy férfi és egy nő. Martha és George. Imádják egymást, féltőn vigyáznak egymásra, mindketten számítanak a másikra. Csak éppen mindezt titkolják - főleg egymás előtt. Annyira, hogy amikor vendégek jönnek hozzájuk, azt játsszák, hogy ádázul gyűlölik egymást, fölváltva bántja, gyötri, megalázza, üti-veri egyik a másikat. Jól ismerik egymás gyenge pontjait - biztosra mennek. Szenvedélyesen játszanak, s a gyilkos játék hevében nem veszik észre, hogy túllőttek a célon: már olyan területen járnak, ahol hiába éneklik hetykén, önmaguk bátorítására, hogy „nem félünk a farkastól, farkastól, farkastól”, a játék síróssá vált...
Edward Albee immár klasszikussá lett drámáját közel negyven éve játsszák a világ sok-sok színházában. És előadása mindig jutalomjáték a színészeknek felkavaró, emlékezetes élmény a nézőknek. Azoknak is, akik tudják, mi a szerelem és a gyűlölet, azoknak is, akik nem. Azoknak is, akik már tudják, mi az élet, azoknak is akik még nem.
A bemutató időpontja: 1995. december 10.
Utolsó előadás: 2000. június 1.
Schikaneder
Varázsfuvola
Színlap
| Sarastro | Gáti Oszkár |
| Éj Királynője | Kováts Adél |
| Tamino | Újvári Csaba |
| Pamina | Gubás Gabi f.h. |
| Papageno | Csankó Zoltán |
| Papagena | Schell Judit |
| Monostatos | Szakács Tibor |
| 1. Hölgy | Martin Márta |
| 2. Hölgy | Magyar Éva |
| 3. Hölgy | Németh Judit |
Fény: Móray Ernő
Dramaturg: Radnai Annamária
Zenei vezető: Melis László
Mozgás: Magyar Éva
A rendező munkatársa: Balák Margit
Mozart-Schikander Varázsfuvolájának korszerű, sajátos feldolgozása ez. A jólismert zenedráma olyan értelmezése, amilyennel eddig még nem találkozhattak a nézők.
Hogyan történik? A férfi hagyja el. A nő hagyja el. Elhagyják egymást, szeretnek, házasodnak, gyermeket nemzenek, formálgatják a saját képükre, ki-ki a magáéra. Harcolnak a gyermekekkel egymás ellen, majd érte, ugyanúgy. Elválnak, mindenki viszi a magáét, a férfi a bölcsességét, a nő szerelem utáni vágyakozását. És marad a másikból egy-egy emlék, mondjuk egy fuvola, vagy zenélődoboz, bosszúvágy, vagy megbocsátás. Mese ez – gyereknek, felnőttnek egyaránt ajánlott.
A bemutató időpontja: 1995. október 5.
Utolsó előadás: 1996. június 1.
Miroslav Krleža
Agónia
Színlap
| Báró Lenbach | KULKA JÁNOS |
| Laura Lenbach, a feleség | UDVAROS DOROTTYA |
| Dr. Ivan Križovec | SZERVÉT TIBOR |
| Madeleine Petrovna, orosz emigráns | MARTIN MÁRTA |
| Mária | SZABÓ VIKTÓRIA eh. |
Díszlet: Szlávik István
Jelmez: Szakács Györgyi
Zene: Melis László
Dramaturg: Morcsányi Géza
Asszisztens: Balák Margit
Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egyik városában vagyunk, ezerkilencszázhuszon-valahányban.Lenbach alezredesnek, a volt k.u.k. huszártisztnek néhány órán belül ki kell egyenlítenie becsületbeli adósságát. Laura, a felesége, aki már oly sokszor mentette meg az efféle kínos helyzetekből, most először nemet mond. Elege van a férfi örökös adósságaiból, az ivászatokból, a botrányokból. Unja, hogy egymagának kell előteremtenie mindent, hogy a háború előtti, előkelő életformájuknak legalább a látszatát fenntarthassák. Lenbach szokása szerint most is azzal zsarolja őt, hogy ha nem kapja meg a pénzt, öngyilkos lesz.A gyűlölködő veszekedés kellős közepén látogató érkezik: Krizovec doktor, a katonatisztből lett ügyvéd, a család barátja, „a harmadik”...Az Agónia nem csupán fojtott atmoszférájú, izgalmas „háromszög-történet”, hanem olyan emberek drámája is, akik vérre menő küzdelmet folytatnak egzisztenciájukért, emberi méltóságukért.Két férfi és egy nő, akik szembeszállnak érzelmeik és életük fenyegető csődjével.
A bemutató időontja: 1998. február 28.
Utolsó előadás: 2000. február 13.
Bertolt Brecht
Rettegés és ínség
Színlap
- tandarabok -
Fordította: Viktor János, Hajnal Gábor
Csankó Zoltán
Debreczeny Csaba
Görög László
Gubás Gabi
Kocsó Gábor
Kulka János
Martin Márta
Moldvai Kiss Andrea
Dramaturg: Ungár Juli
Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari
Mozgás: Zarnóczay Gizella
A rendező munkatársa: Balák Margit
Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR
„Amikor K. urat megkérdezték, melyik állatot becsüli a legtöbbre, az elefántot nevezte meg, a következő indoklással: Az elefántban az okosság és erő párosul. És ez nem az a nyomorúságos okosság, amiből éppen csak arra futja, hogy lehetőleg feltűnés nélkül elmeneküljön üldözői elől, vagy megkaparintson valami ennivalót, hanem olyan okosság, amely nagy vállalkozásokhoz rendelkezésre álló erő. Ahol ez az állat megfordul, ott széles nyom vezet. Mégis jóindulatú, és érti a tréfát. Jó barát, ahogy jó ellenség is. Jóllehet roppant nagy és nehéz, mégis nagyon fürge. Ormányával a legkisebb falatot, még a mogyorót is eljuttatja irdatlan testéhez. Füle szabályozható: csak azt hallja meg, amihez kedve van. Nagyon sokáig él. A társaságot is kedveli és nem csupán az elefántokét. Amennyire szeretik mindenütt, annyira félnek is tőle. Valamelyes komikuma mégis lehetővé teszi, hogy még tiszteljék is. A bőre vastag, hogy beletörik a kés; de a lelke gyengéd. Tud szomorú lenni. Tud haragudni. Szívesen táncol. Az erdők sűrűjébe vonul meghalni. Kedveli a gyerekeket meg a többi kis állatot. A színe szürke; és csak a tömege feltűnő. Nem ehető. Jól dolgozik. Szívesen iszik, ettől vidám lesz. A művészetért is tesz valamit: ő szolgáltatja az elefántcsontot.”
Bertolt Brecht száz éve született. Darabírónak mondta magát. Költő volt. A színpad költője. Nem hitt semmi örök voltában, nem hitt a halhatatlanságban – a sajátjában sem. Szenvedélyesen hitt a világ megváltoztathatóságában, a felháborodás képességében, abban, hogy a gondolkodás öröm.
Az 1935. és 1938. között keletkezett „Rettegés és ínség” jelenetsorozata az ember hétköznapi gyávaságát = bátorságát, tűrőképességének határait vizsgálja egy olyan korban, amikor a történelem közvetlenül furakszik be az életébe és nap mint nap állásfoglalásra kényszeríti.
A bemutató időpontja: 1998. december 20.
Utolsó előadás: 1999. november 9.
Euripidész
Iphigeneia Auliszban
Színlap
Fordította: Devecseri Gábor
| Klütaimnésztra | CSOMÓS MARI |
| Íphigeneia | SZÁVAI VIKTÓRIA |
| Agamemnón | BÁLINT ANDRÁS |
| Akhilleusz | RÁTÓTI ZOLTÁN |
| Meneláosz | SZERVÉT TIBOR |
| Öreg szolga | VÉGVÁRI TAMÁS |
| Hírnök | CSANKÓ ZOLTÁN |
| Oresztész | VÁMOS TAMÁS |
| I. karvezető | GUBÁS GABI |
|
II. karvezető
|
SCHELL JUDIT
|
Éberhardt Klára, Szucsik Annamária,
Schwarcz Róbert, Radnó Mihály, Rajcsányi István
Koreográfus: Szögi Csaba
Díszlet: Antal Csaba
Jelmez: Dőry Virág
Zene: Melis László
Dramaturg: Morcsányi Géza
A rendező munkatársai: Őri Rózsa, Sediánszky Nóra
Úgy kezdődött, hogy Meneláosz feleségét, a szép Helénét megszöktette Párisz, trójai királyfi. Meneláosz honfitársai bosszút esküsznek: elhatározzák, hogy erőszakkal szerzik vissza Helénét és büntetésül porig rombolják Tróját. Agamemnón vezetésével nagy sereget gyűjtenek, de mielőtt elindulhatnának Trója felé, Auliszban elpártol mellőlük a szerencse. Már hetek óta táboroznak az öbölben, kedvező szélre várva – mindhiába, hajóik veszteglésre kényszerülnek. Artemisz istennő ugyanis csak akkor hajlandó jó szelet küldeni a görög seregnek, ha Agamemnón vezér feláldozza neki tulajdon leányát, Iphigeneiát. Magyarázat nincs: ez az isteni akarat. Agamemnón először hazafiúi öntudattal fejet hajt az istennő rendelése előtt: anélkül, hogy az igazi okot tudatná velük, a táborba hívja feleségét és leányát. Ám mire szerettei megérkeznek, már kétségbeesve érzi, hogy tragikus döntés előtt áll. És szembe kell néznie az ártatlan, mit sem sejtő leánnyal, Iphigeneiával… Ősrégi történet. Egy hűtlen feleség miatt a férfiak hazafiasan háborúznak, egy anyának és apának föl kell áldoznia gyermekét, egy tiszta lelkű kislánynak találkoznia kell a végzettel. Kész az emberi leltár.
A bemutató időpontja: 1998. október 16.
Utolsó előadás: 1999. május 23.
